Sziasztok!
Köszönöm a 12 feliratkozót,imádlak titeket. És most egy rossz hír: a történetnek a vége és a közepe már megvan,csak össze kell kötnöm őket a jelennel,amihez nincs ihletem. Így sajnos a következő 10-20 rész olyan rövid lesz mint az előző. Remélem nem nagy gond,de utána majd ezerrel nyomatom a x3 x4 hosszabb részeket. Jó olvasást!
Annyira irritáló Hanga. Állandóan Hablaty körül nyüzsgölődik,mást nem is enged oda. Nem vagyok szerelmes Hablatyba,de akkor is zavar,és úgy látszik nem csal engem. Írisz és Halvér is már csúnyán néztek Hangára,nekik sem volt az ínyükre. Oda akartam menni hozzájuk,de nagyon nagy szerencsémre a kis fekete ördög meglátott és máris elkezdett beszélgetni vele. Milyen kis szemét. A fejem vér vörös volt,lángolt mint egy vulkán,elkellett volna engem oltani. A kis majom ezt is látta,de csak egy idegesítő mosolyt rakott az arcára,amitől még dühösebb lettem. Nem ég le a pofájáról a bőr? Erre a csitrire bíztuk a sárkányainkat? Viharbogárhoz egy ujjal sem fog hozzá érni,majd Elsa gondoskodik róla. Apropó Elsa. Nem tudom hogyan bír egy barlangban lakni ezzel a majommal. Totális ellentétek. Neki van humora,kedves,és nem akaszkodik rá mindenkire. Hirtelen a szél bejött a barlangba
és iszonyatosan hideg lett. Hablaty,Írisz és Elsa egymás mellé álltak,és vízzel befedték a bejáratot. Én persze frászt kaptam,hiszen mióta is uralják az elemeket? Írisz meglátta az ilyedtséget az arcomon és elkezdett magyarázni:
- Hablaty és én elemeket idomítunk,de te ezt már tudtad.
-Én?-néztem értetlenül.
-Tudtad az emlékezet kiesésed előtt.
-Óoo....így már érthető.
Utáltam,hogy nem emlékeztem semmire. Butának és sebezhetőnek éreztem magamat. Gothi szerint kell egy mély emlék,hogy vissza jöjjenek,de vajon mi!? Hablaty oda jött hozzám,úgy látszott eléggé ideges.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Persze.-mondtam flegmán.
-Biztos?Mert amióta itt vagunk te..
-Jól vagyok,oké??Nincs semmi bajom,fogd már fel!
És ezzel ki is rohantam könnyes szemmel,de ezt már nem láthatta,hiszem Elsa felé fordult.
-Mi lehet a baja?
-Nem tudom,de hagyd magára,hadd nyugodjon meg.
0
Már órák óta kint ültem a barlang bejáratánál,azon filózva,hogy a kis majmocska hogyan mászik rá Hablatyra. Az a csaj kibírhatatlan volt! Inkább szálltam volna szembe Drago seregével,mint hogy hetekig ezzel a csitrivel legyek össze zárva. Ezt is fogom tenni! Haza megyek és segítek Pléhpofának!
-Ebben senki sem akadályozhat meg!
-Vagy mégis!-hallottam egy ismerős hangot a hátam mögött-mi bánt ennyire?
-Mondtam már,hogy semmi!
-Ha nem akarod elmondani akkor ne mond. Csak úgy ültünk kint a szirten,amikor észrevettem valamit. A hajam teljesen tönkre ment! Most fonhatom újra az egészet..remek!
-Holnap vissza megyünk Hibbantra sárkányok nélkül.- mondta Hablaty.
-Végre egy jó hír. Elsa itt marad?
-Persze,Hangával együtt.
Ó,már megint az a kis majom!! Tuti,hogy bejön Hablatynak,de mostantól nem érdekel! Nekem ő nem tetszik,nem szólok bele,de ő rontja el az életét.
-Akkor megyünk aludni?
-Oké-válaszoltam,hiszen már nagyon fáradt voltam.
0
Bent már mindenki húzta a medve bőrt,csak én meg Hablaty voltunk fent. Nem bírtam elaludni olyan sok dolog kavargott bennem.
-Min gondolkozol?
Ez a fejembe lát?
-Semmi közöd hozzá!-vágtam rá nagyon bunkón.
-Ma miért vagy ilyen velem?
-Ó nem is tudom... talán azért mert megállás nélkül enyelegsz Hangával?
- Ő tapadt rám,és egyébként is nekem más tetszik.
-Az is ilyen csitri?
-Nem,ő sokkal kedvesebb. A haja arany színű,mint a korai margaréta,gyönyörűen csillog a napfényben. A szeme tengerkék,ha csak belenézek,nem bírok benne gyönyörködni.
-Biztos szép lány lehet-mondtam.Tuti nem olyan mint Hanga,hiszen akkor Hablaty nen beszélne róla így. -Az ám,őrülten szeretem. De ő...
-Ő nem szeret?
-De szeret csak...
-Akkor jó.- ásítottam majd azonnal álomba szenderültem.
0
-Jó reggelt-keltem fel erre a mondatra. Miért nem lehet még aludni? Lassan kinyitottam a szememet,ami elég nehézkesen sikeredett,majd körbe néztem. Minden össze volt pakolva,2 sárkánnyal együtt. De miért is? Ja tényleg! Hablaty tegnap mondta,hogy ma indulunk haza.
-Mindenki sárkányra! Elsa és Hanga elvisznek minket Hibbant rejtett részére,és onnan vissza gyalogolunk a faluba,Drago érkezése előtt.-mondta Hablaty.
-Oké!-válaszoltuk kórusban.
4 ember utazott egy sárkányon. Én villám gyorsan oda száguldottam Elsához,még véletlen sem akartsm a majmocskával utazni. Elsa sárkányához ült még Hablaty és Kőfej. A többiek Hangához mentek.
0
Az út egészen türhető volt azon kívűl,hogy Fafej az idétlen poénaival próbált minket szórakoztatni,reménytelenül,és Takonypóc egész végig rám meredt undorító szerelmes pillantásaival. A faluba érve a két lány már hazament.
-Gyerünk,Drago mindjárt ide ér!-hallottuk minden honnan ezeket a kiálltásokat. Természetesen igazak voltak,és az az őrült,már 10 perc múlva itt is volt. A haja korom fekete volt, ruhája sárkány bőrből készült. Micsoda egy barbár állat! A jobb keze nagyon furcsa volt,mintha fémből lett volna. Rasztás alak volt,kinézete elrettentő.
-Adjátok át a sárkányokat!
Pléhpofa éppen szeretett volna megszólalni,de Írisz megelőzte:
-Nálunk nincsenek sárkányok! De ha lennének is,akkor sem adnánk! Szóval el lehet húzni bye bye!-a végét már viccesen mondva. Drago csak nézte,de furán. Nem tudom elmagyarázni,de furcsa volt a hallgatása.
-Amikor először fogtalak a karomban,olyan kicsi és esetlen voltál.
-Te meg miről beszélsz? Talán ismerlek?
-Nem dehogy is, hiszen csak egy baba voltál,de egy apa sosem felejt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése